Keresés
Menü
Joomla Slide Menu by DART Creations
Közérdekű

Ma 2018. június 23., szombat, Zoltán napja van. Holnap Iván napja lesz.

AJÁNLATTÉTELI FELHÍVÁS ÉS

 KÖZBESZERZÉSI DOKUMENTUMOK

 „Konyha és étterem építése Hejőkeresztúron”

Itt intézheti ügyeit elektronikusan. 

ÖNKORMÁNYZATI
HIVATALI PORTÁL

A kulturális örökség jelentős részét képezi a török pusztítás után parlagon heverő területek benépesítésében szerepet játszó ruszin nép kultúrájának fennmaradt emlékei. Az üres portákra a helyi földbirtokosok - Hejőkeresztúrban a pálos barátok rendje - elsősorban a háborús eseményektől nem szenvedő, sűrűn lakott északi régiókból toboroztak új lakókat. A levéltári iratok alapján 1729-re tehető az első ruszin csoportok érkezése Hejőkeresztúr területére. Ezt követően azonban kisebb mértékű kivándorlás is megfigyelhető volt - 1751-ben és 1763-ban a nagy-bácskai Keresztúrba és Kucorára költözött néhány család többek között Hejőkeresztúrból is.
Kultúrájuk jellegzetességeire egy 1769-ből származó latin nyelvű okmány ad felvilágosítást: viszonylag csekély számú egyházi értelmiség mellett földművelők, pásztorok alkották a szinte egységesen görög katolikus ruszin társadalmat. A mai magyar görög katolikus lakosság - legnagyobb részben - ruszin eredetű. Mivel sok helyen a magyar Felföldön együtt éltek a tótokkal, gyakran tekintették őket és a nyelvüket tótnak. ők maguk sosem tartották szlováknak magukat, tulajdonképpen egy közép-szláv népről van szó. Templomuk zsindelytetős fatemplom volt, amely leégett, viszont a hívek segítségével építettek egy új kőtemplomot. Az elmondások alapján a tabernákulum ajtaja csodával határos módon a tűz után is épen maradt, így ezt beépítették az új templomba. Az egyházi épület kertjét szintén a hívek művelik meg. Szalmatetős, kényelmes házaik általában hálóteremből és konyhából álltak. Jellegzetesen fából építkeztek, de Hejőkeresztúrban a kis számú erdős terület miatt ez nem volt jellemző.



Ma a ruszinok Kárpátalján és Kelet-Szlovákiában alkotnak nagyjából összefüggő területet. Létszámuk olyan 800 000-re tehető, mégsem rendelkeznek független államisággal és politikai autonómiával sem. Felsővízköz (Svidnik) kisvárosban kerül évente megrendezésre a Kárpát-Ukrán Kultúra Fesztiválja, amely az amatőr kulturális csoportok legmagasabb színvonalú bemutatója. A két napos fesztiválon kb. 200 amatőr vesz részt valamennyi ruszin településről. A szabadtéri színpadokon folyó programokba bárki bekapcsolódhat. Rendeznek itt disznótort, lakodalmat, beülhetünk a fonóba, játszathatunk népi hangszereken, énekelhetünk és táncolhatunk. A rendezvényt már Hejőkeresztúri érdeklődők is meglátogatták.
Ezek a rendezvények is bizonyítják, hogy ennél a felekezetnél sok teret engednek a népi vallásosság megnyilvánulási formáinak. A sok ünnep, a hosszú böjtök, az egyházi énekek dallamai, a máriapócsi és ungvári búcsújárás mind egyéni vonásként tűnik fel. Az anyagi kultúra nyomait a régi házak vakolatdíszében, a két utcai ablak közé beépített Szűzanya-szoborban, a házban tartott máriapócsi kegyképmásolatokban és az étolaj fokozott használatában lelhetjük fel.
Az egyik legősibb ruszin szokás a Dohaja-járás, amely már sok faluban feledésbe merült. Hejőkeresztúrban a közel múltban megpróbálták feléleszteni ezt a hagyományt. Húsvét vasárnapján a görög katolikus istentiszetelet után indul meg a 18 éves kor alatti lányok ,,körtánca". Félkörben, kézen fogva, U-alakban táncolva, visszafelé pedig már párban járják végig a falut, miközben ezt a dalt éneklik: ,, Magyar lányok szépen fújják / Mikor ezt a táncot járják / Járjad, járjad te szép hajdú / Hadd csörögjön a sarkantyú…" A faluban nagy érdeklődés kísérte az eseményt, bár sokak számára nem volt jelentése ennek a régi szokásnak.
A letelepedett ruszinok az évek során elmagyarosodtak, a valamikori ruszin beszéd eltűnt. A változás természetes velejárója annak, ha egy náció szórványként kerül egy nagyobb lélekszámú, más nyelvű, más kultúrájú közegbe. Az 1880-as évek elején készült felmérés szerint a XVIII. század folyamán beköltözött ruszinság a XIX. század első felétől fokozatosan felhagyott kétnyelvűségével és az 1870-es években a legtöbb helyen már egymás között is magyarul kommunikáltak. A görög katolikus egyház konzerválta még egy ideig a nyelvet, de leginkább a szakrális nemzetiségi kultúrát. Az I. világháború után már a misét is magyar nyelven végzik, így lassan elfelejtődtek az egyházi szláv nyelvű énekek is, ami szintén elősegítette az anyanyelv elhagyását. Észak-Magyarországon a ruszinság mint nemzeti hovatartozás a legfiatalabb generációknál nincs meg. Viszont mint a görög katolikus vallás vallási megjelölése még létezik, de itt is halványodnak az ismeretek. 2004 ősze óta a faluban Ruszin Kisebbségi Önkormányzat működik.

 
Rendezési terv

 

Cheap cialis 10mg online with overnight. Buy brand cialis 20mg online without rx.