Keresés
Menü
Joomla Slide Menu by DART Creations
Közérdekű

Ma 2018. június 23., szombat, Zoltán napja van. Holnap Iván napja lesz.

AJÁNLATTÉTELI FELHÍVÁS ÉS

 KÖZBESZERZÉSI DOKUMENTUMOK

 „Konyha és étterem építése Hejőkeresztúron”

Itt intézheti ügyeit elektronikusan. 

ÖNKORMÁNYZATI
HIVATALI PORTÁL

Muhi környékét a jégkorszakban az év nagy részében hó- és jégréteg borította. Mintegy húszezer esztendővel ezelőtt jelentős változások álltak be Közép-Európa éghajlatában, melynek hatására fokozatosan olvadni kezdett a hó- és jégtakaró. Az alföldi részeken egyre több lett a vízmentes terület. Muhi vidékét füves mezők borították, jelenlegi képétől annyiban különbözött a terület, hogy több volt a víz, mint ma. A Sajó-Hejő folyók közét behálózta a folyóágak, holtágak, erek, mocsarak és ingoványok szövedéke. Akkor még a Szinva patak is ezen a területen bolyongott, majd útja végén beleveszett a Hejőkeresztúr környéki posványos vizekbe.



A falu környékén élő ember nyomait bizonyító ősi leletek a csiszolt kőkorból származnak, mintegy hatezer évvel korábbról. Az újabb kőkori emlékek - a bükki kultúra cserép és eszköz maradványai, és számos Hejőkeresztúri lelet - már egy letelepült emberre utalnak: a kőkor végéről illetve a rézkorból származó cserép és réztárgyak; a rézkori úgynevezett Bádeni kultúra jellegzetes díszítésű agyagedényei; i.e. 1000-500-ból való korai vaskori leletek; az i.e. 500-300-ban megjelent szkíták cserép, bronz és vas eszközei; i.u. II.-IV. századi szarmata leletek; és az i.u. VII.-VIII. századból való avar kultúra tárgyi emlékei. Az ezt követő időkből már okleveles emlékek is fennmaradtak.
Ezek a leletek bizonyítják, hogy Hejőkeresztúr határa mintegy hatezer éve állandóan lakott föld volt. Az előkerült eszközök révén következtetni lehet az itt élt népek kultúrájára, életmódjára. A kőkor végén élt, valamint a vas- és bronzkori ember a földművelés mellett elsősorban halászattal és mellékesen állattartással foglalkozott. Földbe mélyített kunyhókban élt.

 


Az első név szerint ismert nép a lovas-nomád, harcos keleti szkíta törzsek voltak. I.e. VI. században jöttek hazánk területére és az i.e. III. századig maradtak itt. Keleti kultúrát hoztak magukkal, emellett a síkvidéken tanyáztak és állattenyésztéssel foglalkoztak. Az utánuk érkező szarmaták szintén keletről jöttek, de ok inkább a földművelést részesítették előnyben az állattartással szemben. Azonban a vizek melletti telepeik azt bizonyítják, hogy a halászat fontos létfenntartási tevékenység volt. Az avarok hatalmas harcos, lovas nemzetének jelenléte Borsod megyében több helyen is megállapítható a VII. és VIII. században, Hejőkeresztúrban csak szórványos leleteik tűntek fel, míg a szomszédos Mezőnyéken avar temetőt is feltártak.
Hejőkeresztúr a honfoglalás idején lakott terület volt. Paraszti lakói meghódoltak a kabar törzsek előtt, majd adót is fizettek a borsodi vár ispánjának. A faluról az első évszázadokból nem maradt fenn írott adat. A Keresztúr községnév első írásos említése az úgynevezett pápai tizedlajstromban 1333-ban tűnik fel. Valószínüleg népes falu lehetett, mivel önálló plébániával rendelkezett. 896-1352 között Borsod megye várföldje volt, vagyis állami birtok. Ekkor adományozta Nagy Lajos király a bocsi származású Ónodi Czudar Péternek. 1387-ig magánkézben volt Hejőkeresztúr. Az Ónodi Czudar család ebben az évben megalapította a sajóládi pálos kolostort. Czudar Péter ládi birtokrészét, Czudar György és István Keresztúr nevű falujukat, szederkényi halastavukat, mályi és emődi szőlőiket adományozták a monostor ellátására.
A paraszti lakosság papi és jobbágyi tizedet fizetett és teljesítette a kirótt robotot. A terhek enyhítése végett a barátok elérték Mária királynénál, hogy Mohin és Zsolcán áthaladva ne kelljen út- és hídvámot fizetnie a lakosságnak. Zsigmond király a királyi tisztek bíráskodása alól a barátok tisztviselőinek hatósága alá rendelte a falut. Mivel a világi urak nem szívesen mondtak le jogaikról, ezt a rendelkezést a királyoknak többször is meg kellett ismételniük. A seregvezérek katonai beszállásolásának terhei alól Mátyás király mentesítette Keresztúrt.
A falu a XV. és XVI. században jogilag a pálos barátok birtokában maradt. Azonban a török pusztítás elért idáig is, és 1544-ben Hejőkeresztúr leégett. Ezt a pusztítást a falu még ki tudta heverni. Ezen időben Hejőkeresztúr a töröknek félig behódolt faluja volt, amely adót is fizetett Hatvanba. Azonban az 1596-os török áradatnak a mezőkeresztesi csatavesztés végett Hejőkeresztúr és egész Alsó-Borsod áldozatául esett. A XVII. században Hejőkeresztúr elhagyatott földje beolvadt a Muhi pusztába.
A terület betelepítése csak a kuruc szabadságharcok után indulhatott meg. Az 1596-os pusztulás előtt a falu két részből állott: a templommal rendelkező rész volt Keresztúr, míg a másik felét Noszkádnak nevezték. Az újratelepülés során csak a keresztúri részt népesítették be. A pálos barátok - mint földesurak - elsősorban a Felvidékről hívtak telepeseket. 1730-1740 között érkezett a ruszin telepesek első hulláma. Ezt 1810 után egy újabb csoport követte, sokan a lengyelországi pestis elől menekültek rokonaik után. A ruszinok görög katolikus vallású, szláv nép. 1736-ban a lakosság felét a görög katolikus népesség teszi ki.
1786-ban II. József elkobozta az eltörölt pálos rend vagyonát és átruházta az államra. A jobbágyi kizsákmányolást csak 1848-ban sikerült leráznia a falunak.

CÍMER


A község történetét örökíti meg Hejőkeresztúr címere is. A címer maga egy álló, háromszögletű, kék színű katonai pajzs, amelyet arany hullámpólya oszt két részre. A felső mezőben jobbról élével kifelé, hegyével lefelé forduló ezüst ekevas, balról pedig ezüst kettős kereszt található. Az alsó mezőben jobbra forduló, csőrében kerek kenyeret tartó arany holló látható. A hullámpólya a községnek nevet adó Hejő patakra utal, a kereszt pedig a községnév fő elemére - így a címer úgynevezett beszélő címernek tekinthető. A kereszt pravoszláv jellege a község újratelepítésében részt vevő ruszinokra emlékeztet. Az ekevas a XVIII. századi pecsét ábráját idézi, a holló pedig az itt birtokos pálos rendet.

 
Rendezési terv

 

Cheap cialis 10mg online with overnight. Buy brand cialis 20mg online without rx.