Az épületek energiafelhasználásának mértéke jelentősen befolyásolja az ország gazdasági mérlegét és a családok kiadásainak alakulását. A fűtési- és elektromos áram költségek folyamatos emelkedése, az energiapazarlás és a környezetszennyezés növekedése mind hozzájárult, hogy a döntéshozók is beavatkozzanak és rendeleteket hozzanak.
Az Európai Parlament és a Tanács által kibocsátott 2002/91/EK direktíva előírta, hogy a tagállamok 2006-ban követelményrendszert és minőségtanúsítási rendszert vezessenek be az energiafelhasználás csökkentése és a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében.
Magyarországon 2006-ban lépett hatályba a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet, mely azokra a huzamos tartózkodás céljait szolgáló épületekre terjed ki, ahol az előírt légállapotot energia felhasználásával biztosítják. 2008-ban pedig a 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet lépett hatályba, mely az energetikai tanúsítási módszereket rendszerezte.
Az energetikai tanúsítvány az egyik legfontosabb eszköz annak kiderítésére illetve feltérképezésére, hogy a jelenlegi ingatlanunk milyen állapotban van hőtechnikai szempontokból. Az energiatanúsítvány tehát az az új közokirat, amely megmutatja az épület energiafelhasználásának hatékonyságát, azaz hogy a ház energiatakarékos-e vagy pazarló. Az energetikai tanúsítvány 10 évig érvényes, vagy amíg a követelményértékek nem változnak. Ez egyrészt információt is ad nekünk arról, hogy az esetleges felújítást/korszerűsítést hol célszerű elkezdeni, másrészt pedig sok esetben kötelező.
Az új építésű épületek, rendeltetési egységek esetén:
Az energetikai tanúsítvány elkészítése 2009. január 1-jétől a használatba vételi eljárás megindításáig kötelező, a vonatkozó 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet alapján.
Meglévő épületek, önálló rendeltetési egységek, lakások esetén:
Az energetikai tanúsítvány 2012. január 1-jétől kötelező az alábbi esetekben:
1000 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú közhasználatú épület esetén a tanúsítvány készítése szintén 2009. január 1-től kötelező függetlenül attól, hogy az adott építmény új építésű, vagy meglévő.
Nincsen tanúsítási kötelezettség az alábbi építmények vonatkozásában:
Az épület jelenlegi energiafelhasználásának számítási módszerrel történő meghatározása és összehasonlítása a referenciaértékkel a 7/2006. (V.24.) TNM rendeletben foglaltak szerint, valamint az épület energetikai besorolása A+-tól I-ig tartó skálán a 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendeletben ismertetett százalékos skála szerint:
Betűjel %-os határok Jellemzés
A+ < 55 Fokozottan energiatakarékos
A 56-75 Energiatakarékos
B 76-95 Követelménynél jobb
C 96-100 Követelménynek megfelelő
D 101-120 Követelményt megközelítő
E 121-150 Átlagosnál jobb
F 151-190 Átlagos
G 191-250 Átlagost megközelítő
H 251-340 Gyenge
I 341 <0 Rossz
· Családi ház, lakás, komplett energetikai tanúsítás elvégzése, energetikai tanúsítványhoz szükséges adatok összeállítása, számítása. Energetikai tanúsítvány komplett elkészítése, átadása. (bruttó 200m2-ig)
25.000 Ft + Áfa
· Minden más esetben egyedileg készítünk árajánlatot.
Épület geometriai adatainak meghatározása,
épületszerkezetek azonosítása,
épületgépészeti rendszerek azonosítása,
energetikai számítás elvégzése,
eredmények megfogalmazása, a tanúsítvány elkészítése,
a tanúsítvány átadása a Megrendelőnek, elküldése a VÁTI központi adatbázisába, saját példány archiválása.ü
A 2006-ban hatályba lépett új épületenergetikai rendelet három mellékletet tartalmaz:
Az új épületenergetikai rendelet egyszerre számítási módszer és követelményrendszer. Az energiafelhasználást és a követelményértékeket az épület funkciójához kapcsolja. Kiterjed az épületszerkezetekre, preferálja a megújuló energiafajták hasznosítását, valamint a kapcsolt energiatermelést, és kiterjed az épületgépészeti rendszerekre.
Figyelembe veszi:
A számítás az épület „integrált” energiamérlegére vonatkozik, az épület valamennyi energetikai elemét primer energiára átszámítva teszi lehetővé azok összegzését.
Az 1. melléklet tagolódása az ellenőrzés csomópontjaihoz igazodva, az alábbiakat adja meg:
I. A határoló- és nyílászáró szerkezetek hőátbocsátási tényezőire (U-értékek; W/m2K) vonatkozó követelmények
II. A fajlagos hőveszteség-tényezőre (qm; W/m3K) vonatkozó követelményértékek
III. Az összesített energetikai jellemzőre (Ep; kWh/m2a) vonatkozó követelmények
IV. Az épületek nyári túlmelegedésének (tbnyár; K) kockázata.
A 2. melléklet I. pontja írja le a számítási módszert.
Egy átlagos családi ház energetikai ellenőrzésének lépései:
A rendeletet az épületek energetikai minőségtanúsítása egészíti ki.
Az új rendelet szemléletében és számítási módszerében egyaránt újdonságot jelent.
Az épületek energetikai ellenőrzéséhez több számítógépes program is rendelkezésre áll, ezek biztonságos alkalmazása azonban feltételezi a számítás elméleti alapjainak ismeretét. Az egyszerű épületek pedig, program segítsége nélkül is ellenőrizhetők.
A szabályozás háromszintű:
Az I. követelményszint előírja, hogy az egyes határoló- és nyílászáró szerkezetek hőátbocsátási tényezője ne haladja meg a megkövetelt értéket.
A II. követelményszint előírja, hogy az épület fajlagos hőveszteség-tényezője ne lépje túl a felület/térfogat viszony függvényében megszabott határértéket.
A III. követelményszint feltétele, hogy az összesített energetikai mutató ne legyen nagyobb, mint a rendeltetés és a felület/térfogat viszony függvényében megállapított érték.
Megjegyzendő, hogy az egyes követelményszintek kielégítéséből nem következik automatikusan a továbbiak teljesülése.
A szabályozás lehetőséget ad egyszerűsített és részletes számítás végzésére. Ezek nem különülnek el mereven egymástól, egyes pontokon lehetséges az átjárás közöttük.